Zrínyi Ilona A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jakobey Károly: Zrínyi Ilona

Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt (1859)

Zrínyi Ilona halála

Zrínyi Ilona sírja Kassán

Zrínyi Ilona grófnő, németül Helena Gräfin Zrinski, horvátul Jelena Zrinski (Ozaly, Horvátország, 1643 – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.

Élete 

IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc. Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, és Thököly gyors egymásutánban volt kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona több mint két évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-szűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csata vesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.

1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban. Hamvait fia hamvaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Gyermekei

I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságából három gyermeke született:

• György (* és †1667)
• Julianna Borbála (*1672. szeptember; †1717. május 26.)
• Ferenc (*Borsi, 1676. március 27.; †Rodostó, 1735. április 8.)

I. Rákóczi Ferenc halála után 1682-ben Thököly Imréhez ment férjhez, akinek egy leánygyermeket szült:

• Erzsébet (*1683. november 26.; †Bécs, 1688. április 3.), aki anyja oldalán élte át Munkács ostromát, majd a vár feladása után Zrínyi Ilona magával vitte Bécsbe; ott halt meg.