Ez idő tájt a világon más-más falatok kerülnek az asztalra, de egyben megegyeznek: gazdagságot, szerencsét, bőséget hozó erőt tulajdonítanak nekik. Az őrült taljánok az újév köszöntését is elhíresült temperamentumokhoz híven kezdik. A vacsora előtt először megunt, haszontalannak vélt tárgyaikat hajigálják ki az ablakon keresztül, mert a hiedelem szerint így helyet teremtenek az új, szebb dolgoknak az újévben. Az ünnepélyes lomtalanítás után ülnek asztalhoz, hogy elfogyasszák a lencsét kolbásszal.

A hollandok úgy gondolják, hogy a szerencsét, a teljességet a kör alakú, kerek, gyűrű alakú falatok fogyasztása hozza meg. Így rengeteg különböző töltelékkel ízesített, kis kerek fánkot tesznek az asztalra, amelyet Olie Bollen (olajos labdák) néven ismernek. A görögök a kenyér vagy más tésztaféle belsejébe pénzérmét rejtenek, bízva abban, hogy a pénzes kenyér bevonzza a gazdagságot. A boraikra büszke spanyolok pedig pontban éjfélkor 12 szem szőlőt fogyasztanak el. Egy-egy szőlőszem az év egyes hónapjait jelöli. Ha a hónaphoz tartozó szőlőszem édes, szerencsés lesz a hónap, ha pedig savanyú, akkor bizony az nem sok jót tartogat.

A tiroliak a gazdagságnál sokkal fontosabbnak tartják a férfiasságot, és úgy vélik, ha szilveszter éjjelén meztelenül megráznak egy almafát, akkor egész évben biztosak lehetnek a heves szerelmes éjszakákban. Persze a jó erőhöz étek is kell, így az almafa ruhátlan cibálása után rétest majszolnak, mivel a hosszúra nyújtott rétestészta a hosszú életet szimbolizálja. Az ázsiai konyhákban a hosszú tészta jelképezi a hosszú életet, így Japánban és Kínában az év utolsó napján – ami náluk még odébb van, tekintve a holdújévet - nem ritka látvány, hogy több méternyi tészta lóg az aggkort remélők szájából. Ha sikerül úgy szájukba szívni és lenyelni a tésztaszálat, hogy nem törik meg, akkor hosszú életet remélhetnek.

Természetesen a magyar hagyományok is bővelkednek a szerencse és gazdagság varázslásának biztos fogásaival. Az év első napján első étekként lencselevest kell enni, mert akkor az újesztendő minden napján hasas lesz a pénztárcánk, sosem ürül majd ki. A lencsét tájegységekként más hüvelyessel, vagy sok apró szemmel bíró étekkel – ilyen például a köles vagy a rizs – helyettesítik. A sok apró szem a pénzt szimbolizálja. Talán a legismertebb szerencseszimbólum a ropogós pirosra sült malac, hogy még biztosabbra menjünk négylevelű lóherével a szájában. Azt tartják, hogy a malac kitúrja a szerencsét, de ennek kapcsán nehogy a rántott húsra gondoljunk! Szerencsét csak a köröm és a csülök, a fül és farok hozhat.

A legtöbb helyen úgy tartják, hogy a hal is szerencsét hoz – ahány pikkely, annyi pénz. Bár manapság már az egyre közkedveltebb, sima bőrű, tengeri halakban is bíznak, mi szerint azok sem úsztatják el a szerencsét. Abban viszont mindenhol egyetértenek, hogy az újév napján tilos bármilyen baromfihúst fogyasztani, mert az elkaparja a szerencsét. Pulykát pedig egyenesen tiltott, mert mindehhez még mérgeskedést is hoz a házhoz. Érdemes viszont szilveszterre szerencsepogácsát sütni. Az egyik pogácsába pénzérmét rejtünk, és aki megtalálja, annak bőséges lesz a következő év. A pogácsának még az óévben el kell fogynia, különben visszájára fordul minden az újban. Rétessel lehet hosszúra nyújtani a gazdagságot, és az életet is – így nem árt pár szelet rétest is asztalra tenni.

Vegyük sorra a kamrában a tartalékokat, nehogy üres legyen a zsíros bödön, a kávé-, a cukortartó, a lisztes zacskó az év első perceiben. Töltsük fel, mert ha teli vannak a tárolók, akkor bőségben telik majd az év, de ha üresen kongó kamrával kezdünk, akkor nem lesz teli a bendőnk az elkövetkező esztendőben. A szerelmeseknek külön érdemes figyelni a mézes csuporra, mert az édes, szerelmes hétköznapokat szimbolizálja. Ha mézes ajakkal hosszú csókot váltanak, akkor a kapcsolat is hosszú lesz. Ha valamilyen okból a szerelmesek távol vannak egymástól szilveszter napján, akkor egy kevés pezsgőt ki kell loccsantani a földre a kedvesre gondolva, és így a következő évben is együtt maradnak. A pezsgő locsolásához más hiedelem is fűződik – azt tartják, ha kilöttyintünk belőle a földre, akkor egész évben dőlni fog a lé…

Ráadásnak itt van 3 finom étel receptje. Jó étvágyat hozzá!

ÍNYENC LENCSELEVES ASZALT SZILVÁVAL

30 dkg lencse
1,5 dl tejszín
1 evőkanál liszt
5-6 szem aszalt szilva
3-4 db babérlevél
só
bors
citromlé

A lencsét főzés előtt pár órára beáztatjuk, majd 2 liter vízzel feltesszük főzni. Hozzá adjuk az aszalt szilvát, a babérlevelet, sót és borsot, és addig főzzük, amíg a lencse megpuhul. Ekkor a tejszínt elhabarjuk a liszttel és állandó keverés mellett a leveshez öntjük. Egyet forr és már kész is. Ízlés szerint citromlevet is adhatunk hozzá. Aszalt szilva helyett kipróbálhatjuk áfonyával is, különleges, pikáns ízt ad.

LAZAC FEHÉRBOROS MÁRTÁSBAN MANDULÁS BURGONYAFÁNKKAL
(4 személyre)

60 dkg lazacfilé, bőr nélkül
vaj a sütéshez
A mártáshoz:
1 dl tejszín
1 dl félédes fehér bor
4 evőkanál Philadelpia krémsajt
2 teáskanál apróra vágott friss bazsalikom
1-2 dkg olvasztott vaj
só, bors

A lazacot vágjuk 4 szeletre és a felolvasztott vajban mindkét felét közepes lángon süssük meg. A lazacnak nem kell sok, minden oldalt 2-3 percig bőven elég sütni. A mártáshoz a tejszínt és a krémsajtot állandó keverés mellett forraljuk össze, majd adjuk hozzá a bort, a bazsalikomot, az olvasztott vajat és ízlés szerint a sót, borsot. Állandó keverés mellett addig főzzük, míg egyet rottyan. Tálaláskor locsoljuk meg a lazacot a mártással. Citrom vagy narancskarikával díszítsük.

Mandulás burgonyafánk

70 dkg burgonya
2 tojás
10 dkg mandulapehely
só, bors, szerecsendió
liszt
zsemlemorzsa
olaj a sütéshez

A burgonyát kockára vágva sós vízben puhára főzzük, és még forrón összetörjük. Hozzáadjuk 2 tojás sárgáját, sót, borsot, szerecsendiót és 5 dkg mandulát, jól összekeverjük. A masszából lisztes kézzel apró kis gombócokat formálunk, és enyhén felvert tojásfehérjébe, majd a mandulapehellyel összekevert zsemlemorzsába forgatjuk, és forró olajban aranysárgára sütjük. Valamelyik gombócba feltétlenül rejtsünk bele egy szerencsehozó pénzérmét!