Szeretettel köszöntelek a Öttevény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Öttevény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Öttevény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Öttevény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Öttevény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Öttevény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Öttevény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Öttevény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Zseni volt, hihetetlenül kemény tartással rendelkezett, miközben világjáró élete során számos életveszélyes helyzetbe került – jellemezte édesapját Markos György humorista szerda este Hévízen, az Alfonzóról szóló fotókiállítás megnyitóján.
A fürdőváros muzeális gyűjteményében a 100 esztendővel ezelőtt született művész számos jól ismert filmjének jeleneteiből és a róla készült portrékból állították össze az évfordulós kiállítást. A Keménykalap és krumpliorr vagy az Én vagyok Jeromos című filmek pillanatfelvételei előtt Markos György úgy fogalmazott: Alfonzónak „most lenne még csak a 25. születésnapja”. Elvégre szökőévben és szökőnapon, 1912-ben, február 29-én született – fűzte hozzá.
Alfonzó végtelenül színes és kalandos pályafutásából csupán néhány emléket kiragadva fia felidézte, hogy artistaként, pankrátorként bejárta a fél világot, Indiától Afrikáig számos országban lépett fel utazó cirkuszokkal. „Verhetetlen volt abban, amit csinált” – jellemezte Markos György, miközben azt fejtegette: már az 1930-as években hihetetlenül erős, kisportolt alakja volt, nem volt ő „Pumpa Pityu”.
Testi erejének és edzettségének köszönheti, hogy gyalog hazajött a Don-kanyarból, de műtősként is dolgozott a fronton. Humorát a legsanyarúbb helyzetben sem veszítette el, ínséges időkben is annak tudott örülni, amit az élet adott.
Markos György arra is kitért: öt nyelven beszélő édesapja valószínűleg sztár lehetett volna akár Amerikában is, de ő nem akarta elhagyni Magyarországot. Pedig művészetét sokáig nem nagyon ismerték el, „ő volt a Magyar Népköztársaság – szóra sem – érdemes művésze”.
Alfonzó 1987. május 31-én hunyt el, három nappal azután, hogy infarktussal kórházba került. Az egész életét jellemző fegyelmezettségét is jellemzően Markos György felidézte, halálos ágyán azt mondta neki: „Ne csinálj pánikot!”
Markos György az MTI kérdésére, hogy honnan is származik az Alfonzó név, elmondta: apja éveken át Jo Stan néven szerepelt a porondon, de 1940-ben betiltották az angol hangzású művészneveket. A véletlen hozta, hogy akkor hunyt el XIII. Alfons spanyol király, ekkor döntött úgy, hogy Alfonzó lesz mostantól a neve.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!