Puskás Tivadar életrajza

1844. szeptember 17.

Megszületik Pesten, Puskás Ferenc és Agricola Mária elsõ gyermekeként. (Családfa)

1844. szeptember 20.

Megkeresztelik a lipótvárosi plébániatemplomban. / Ez a templom a mai Szent István-bazilika helyén állt./
A keresztségben a Tódor, János, Lampert neveket kapta, az elsõt bizonyára a nagyapa iránti tiszteletbõl.

1848. március 30.

Megszületik öccse, Ferenc.

1854.

Megkezdi gimnáziumi tanulmányait, valószínûleg Budán.

1862-1865.

A bécsi Theresianumban jogot tanul, majd átiratkozik a mûegyetemre.

1865.

Abbahagyja egyetemi tanulmányait és mivel apja tönkrement, állást vállal.

1866.

Londonba utazik, ahol megbízást kap a Waring cégtõl az erdélyi keleti vasút építésében való közremûködésre.

1872.

A társaság csõdöt jelent, Puskás felbontja szerzõdését.

1873.

Bécsbe utazik, s nagyszabású vállalkozásba kezd, utazási irodát alapít.

1874.

Amerikába hajózik. A coloradoi aranymezõkön földet vesz s beáll az aranykeresõk közé.

1876.

Londonba, majd Brüsszelbe utazik, ahol a legújabb távírógépekrõl és a városon belüli távíróhálózat kiépítésérõl folytat tárgyalásokat. Bell találmányának hírére visszautazik Amerikába. Edison munkatársa lesz s a telefonközpont kidolgozásán munkálkodik.

1877.

Edison megbízottjaként Londonba megy, s itt bejegyezteti a fonográf szabadalmát.

1878.

Londonból átköltözik Párizsba. Edinson képviseletét vállalja a kontinensen. Foglalkozik minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerûsítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalom-értékesítõ ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fõ oka és célja az, hogy az európai fõvárosok közül elsõként itt épüljön telefonközpont.

1879.

Megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározó szerepe volt.

1879. október 29.

Kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövid idõre hazajön, hogy elõkészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását.

1879. július 4.

Puskás Ferenc pesti, Gyöngytyúk utcai lakásán lezajlik az elsõ magyarországi telefonbeszélgetés.

1880. május 20.

A minisztérium végre kiállítja és aláírja a pesti telefonközpont mûködését engedélyezõ okiratot. A központ számára az üzleti negyed centrumában, a Fürdõ / ma József Attila / utca 10. számú ház III. emeletén béreltek helyiséget. Itt kezdték meg a 200 vonal kapacitású, LB típusú telefonközpont - 2 darabból álló, egyenként 100 vezetékes jelzõtáblás szekrény és 2 darab 100/64 keresztlemezes váltó - felszerelését.

1881. február 1.

Puskás Ferenc mint a budapesti telefonhálózat igazgatója, elõfizetési felhívást tesz közzé. A jelentkezõknél azonnal megkezdték a készülék felszerelését, a légvezeték kiépítését. A hálózatépítést Puskás Ferenc irányította, õ tanította be a központ kezelésére felvett kisasszonyokat is.

1881. május 1.

MEGNYÍLT AZ ELSÕ BUDAPESTI TELEFONKÖZPONT. Az induláskor 25 elõfizetõje volt.

1881. augusztus 1.

A Lövész utca 11-ben megnyílt a második központ, mint belvárosi fiókállomás.

1882.

Budán, a Pálffy / ma Bem / tér 4-ben épült az újabb fiókállomás 27 elõfizetõvel.

1884.

Puskás Tivadar feleségével és leányaival haza költözött Budapestre. A Lánchíd budai hídfõjéhez közel, az Albrecht fõherceg / ma Hunyadi János / úton egy tízszobás lakát béreltek.

Öccse halála után maga vette át a Budapesti Telefonvállalatot, s nagy lendülettel fogott hozzá az elõzõ évben fejlõdésében megtorpant vállalat fellendítéséhez. Alig néhány hét alatt felszereltette Budapest elsõ nyilvános telefonállomásait.

1885.

Anyagi nehézségei miatt eladja a telefonvállalat egyharmad részét.

1887.

Baross Gábor miniszter államosította a budapesti telefont. A cég új neve: Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata.

1888-89.

Tovább bõvült és korszerûsödött a hálózat. A légvezetékekhez vashuzalok helyett már horganyzott acélhuzalt használtak. A régi, 3-4 éves távbeszélõkészülékeket is lecserélték,és valamennyi állomáson új, ún. Western-készülékeket szereltek fel.

 

1890.

A bõvítés és korszerûsítés a végsõkig kimerítette a vállalat anyagi lehetõségeit. Puskás részvényei a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. Ettõl kezdve Puskás Tivadarnak már a neve sem szerepelt a Budapesti Távbeszélõ-hálózat cégjelzésében. A budapesti hálózat története 1890-tõl már nem Puskás Tivadar története.

1892.

Puskás bejelentette "Új találmányát, új eljárás telefonújság szervezetére és berendezésére" címmel az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában.

1893.

Folynak Puskás kísérletei a beszélõ újság megvalósításával kapcsolatban.

1893. február 15.

A Budapesti Telefonhírmondó-Szolgálat megkezdte nyilvános adásait.

1893. március 16.

Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtõje, Hungária szállóbeli lakásán reggel fél kilenckor meghalt.