Őze Lajos
Őze Lajos A tanú című filmben
Életrajzi adatok
Született	1935. április 27. Szentes
Elhunyt	1984. október 21. (49 évesen) Budapest
Pályafutása
Aktív évek	1956 – 1984
Díjai
Jászai Mari-díj (1970) Érdemes Művész (1975) Kiváló Művész (1984) posztumusz Kossuth-díj (1990)

Őze Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-7-44.

Őze Lajos Emlékkő avatás a lakása közeli Nap hegyen, Budapesten (2009. október 17.). A Svédországból szállított gleccserkövet arra a helyre állították, ahol gyakorta tanulta szerepeit. Az avatás alkalmából készült fotón balról Őze Áron színművész, jobbról Őze Gábor operatőr, a művész két fia áll, középütt a Őze Lajos húga.

Őze Lajos (Szentes, 1935. április 27. – Budapest, 1984. október 21.) magyar színművész. A 20. századi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja, jellegzetesen fanyar humorú színészegyénisége. Fiai: Őze Gábor és Őze Áron színművész.

Szegénysorú családban született, egy helyi mészárosmester és egy főzőasszony gyermekeként. Szülővárosának mezőgazdasági technikumát végezte el 1949–1952 között, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1956-ban. Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte, de 1959-ben átszerződött a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja volt. Markáns színészi egyénisége – fanyar humora, jellegzetesen egzaltált hanghordozása – elsősorban vígjátékokban és szatírákban érvényesült, de drámai szerepeit is rendkívüli hitelességgel, mély átéléssel formálta meg. Főszerepekben és jellemszerepekben egyaránt egyenletes teljesítményt nyújtott. Különösen emlékezetesek Shakespeare-drámákban játszott alakításai, de nagyban hozzájárult magyar szerzők színpadi műveinek sikerre vitelében is (például Illyés Gyula, Németh László, Illés Endre).

Első filmszerepeit az 1950-es évek második felében játszhatta el, de igazán foglalkoztatott filmszínész csak tíz évvel később lett, s élete utolsó két évtizedében több tévéjáték- és filmszerepet is eljátszhatott (például Virág elvtárs A tanú, Gyurica Miklós Az ötödik pecsét című filmekben). Már halálos betegen vállalta el Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmjének egyik szerepét, de még a forgatási időszak alatt meghalt. Színművészi munkássága elismeréseképpen 1970-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1975-ben érdemes, 1984-ben pedig kiváló művész lett. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjban részesült. Szülővárosában, Szentesen nevét őrzi a városi mozi.

• Viktor (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
• Józsa Mihály (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
• Wurns (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem)
• Dr. Harry Trench (George Bernard Shaw: Szerelmi házasság)
• Benő Zoltán (Kállai István: Kötéltánc)
• Wang (Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek)
• Biberach, majd Tiborc (Katona József: Bánk bán)
• Christopher Machon (John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka)
• Möbius (Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok)
• Színész (Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Tudós (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
• Bolyongó (Örkény István: Kulcskeresők)
• II. Richárd (Shakespeare: II. Richárd)
• Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
• Zách Felicián (Madách Imre: Csák végnapjai)
• Apemantus (Shakespeare: Athéni Timon)
• Corbaccio (Benjamin Jonson: Volpone)
• Barakiás (Székely János: Caligula helytartója)
• Néró (Lion Feuchtwanger: Néró játszik)
• Peter Stockmann (Henrik Ibsen: A nép ellensége)
• Thersites (Shakespeare: Troilus és Cressida)
• István és Vazul (Módos Péter: Itt a földön is)

• Egy pikoló világos, 1955, rend. Máriássy Félix
• Két vallomás, 1957, rend. Keleti Márton
• Alázatosan jelentem, 1960, rend. Szemes Mihály
• Katonazene, 1961, rend. Marton Endre
• Áprilisi riadó, 1961, rend. Zolnay Pál
• Így jöttem, 1964, rend. Jancsó Miklós
• Szegénylegények, 1965, rend. Jancsó Miklós
• Húsz óra, 1965, rend. Fábri Zoltán
• Hideg napok, 1966, rend. Kovács András
• Ezek a fiatalok, 1967, rend. Banovich Tamás
• Ünnepnapok, 1967, rend. Kardos Ferenc
• A holtak visszajárnak, 1968, rend. Wiedermann Károly
• A ló is ember, 1968, rend. Horváth Ádám
• A beszélő köntös, 1969, rend. Fejér Tamás
• A tanú, 1969, rend. Bacsó Péter
• N. N., a halál angyala, 1970, rend. Herskó János
• Egy őrült éjszaka, 1970, rend. Kardos Ferenc
• Gyula vitéz télen-nyáron, 1970, rend. Bácskai Lauró István
• Madárkák, 1971, rend. Böszörményi Géza
• A halhatatlan légiós, akit csak péhovardnak hívtak, 1971, rend. Somló Tamás
• Emberrablás magyar módra, 1972, rend. Várkonyi Zoltán
• "Sipsirica"
• Ártatlan gyilkosok, 1973, rend. Várkonyi Zoltán
• Végül, 1974, rend. Maár Gyula
• Ereszd el a szakállamat!, 1975, rend. Bacsó Péter
• Zongora a levegőben, 1976, rend. Bacsó Péter
• Tükörképek, 1976, rend. Szörény Rezső
• Teketória, 1976, rend. Maár Gyula

Őze Lajos Az ötödik pecsét c. filmben, rend. Fábri Zoltán, 1976.

• Az ötödik pecsét, 1976, rend. Fábri Zoltán
• Ékezet, 1977, rend. Kardos Ferenc
• Októberi vasárnap, 1979, rend. Kovács András
• Csillag a máglyán, 1979, rend. Ádám Ottó
• Kojak Budapesten, 1980
• Megáll az idő, 1981, rend. Gothár Péter
• Tegnapelőtt, 1982, rend. Bacsó Péter
• Te rongyos élet, 1983, rend. Bacsó Péter
• A csoda vége, 1983, rend. Vészi János
• Szirmok, virágok, koszorúk, 1984, rend. Lugossy László
• Egy kicsit én, egy kicsit te, 1985

Őze Lajos a Mocorgó c. TV-filmben, rend. Szőnyi G. Sándor, 1967.

• Princ, a katona, 1966, rend. Fejér Tamás
• Mocorgó, 1967
• Rózsa Sándor, tévésorozat 1971
• Egy óra múlva itt vagyok…, tévésorozat 1971
• III. Richard, 1973
• Aranyborjú, 1974
• Vivát, Benyovszky! 1-13. 1975
• Nyúlkenyér, 1977
• A Sipsirica, 1980
• Jegor Bulicsov és a többiek, 1981
• Machbet, 1982
• Mikkamakka, gyere haza!, 1982, rendező: Vadkerty Tibor
• A piac, 1983
• Mint oldott kéve, tévésorozat 1983
• Szép história, 1985
• Farkascsapda, 1986