NAGY KÁROLY, (Rév–Komárom, 1797. dec. 6. – Párizs, 1858. márc. 2.): matematikus, csillagász, közgazda és publicista, a méterrendszer magyarországi bevezetésének egyik kezdeményezője.

1819-ben a bécsi egyetem kémiai karára iratkozott be, utóbb arab nyelvet, közgazdaságtant és matematikát tanult. Két évig a bécsi obszervatóriumban Littrow mellett volt gyakornok. Hazatérve előbb Károlyi Lajos gróf, majd 1838-tól Batthyány Kázmér gróf pénzügyeinek intézője volt. Hosszabb tanulmányutakat tett Párizsban, Brüsszelben, s ennek során ismerkedett meg az utópista-szocialista tanokkal s azok híve lett. 1834-ben Angliába, onnan az USA-ba utazott, tanulmányozta az oktatásügy és a népművelés helyzetét, meglátogatta a jelentős tudományos intézményeket. Amerikai útja után nézetei változtak, a polgári demokrácia követőjévé vált. Számos közgazdasági és politikai tárgyú cikke jelent meg a Társalkodó, a Tudományos Gyűjtemény, a Figyelmező, az Athenaeum című folyóiratokban. 1834-ben Londonban az MTA költségén magyar nyelven kiadta Charles Babbage logaritmustáblázatát (A természetes számok logarithmái). 1837–1842 között a Magyar Tudós Társasági Név-Könyv és Asztronómiai Napló csillagászati tábláit szerkesztette. A méterrendszer bevezetése érdekében ő hozta be az első méteres kilogramm-etalonokat Párizsból, 1845-ben hazatérve Batthyány Kázmér birtokán, Bicskén telepedett le, itt egy csillagászati obszervatórium felépítését tervezte, matematikusok és csillagászok képzésére. Batthyány e célra 100 000 Ft-os alapítványt tett. Nagy Károly ezt megelőzően 1847-ben kisebb vizsgálótornyot építtetett s saját költségén műszerekkel is felszerelte. Bár a szabadságharcban nem vett részt, 1849-ben mégis néhány hétig a pesti Újépület foglya volt. Csillagvizsgálóját az államnak adományozta. 1853-tól felváltva Bécsben és Párizsban élt.