FŰTELEPÍTÉS: amennyiben az optimális őszi vetés elmaradt, az április-májusi időszak még megfelel a fűtelepítésre. Válasszunk megfelelő fűmagkeveréket, attól függően, hogy milyen célra szeretnénk használni a gyepet, illetve milyen a területünk adottsága. Kapható taposást bíró Sport keverék, szép, sötétzöld színű gyepet adó Pázsit keverék, Árnyéktűrő- és Szárazságtűrő fümagkeverék. Ezeket olyan faj- és fajtakomponensek alkotják, melyek a célnak megfelelő gyepet képeznek. Az alábbi tanácsokat betartva sikeresen füvesíthetünk, akár őszi-, akár tavaszi vetéssel:

Talajelőkészítés
A házikertek talaját célszerű minél jobban előkészíteni a telepítésre, hogy tartós, szép gyepünk legyen. Ásás előtt szórjunk a felszínre trágya- és talajjavító anyagokat. Erősen kötött (agyagos) talajokat homok és szalmás istállótrágya bekeverésével tudjuk lazítani. A nagyon könnyű homok talajokhoz tőzeget, vagy agyagos talajt keverjünk. A felásott talaj felszínét egyenletesen elmunkáljuk, és hagyjuk néhány hétig leülepedni, csak azután vessük bele a fűmagot. Így a kikelt gyomokat még vetés előtt kiírthatjuk.

A telepítés ideje
Kedvező időpont a kora tavasz és a nyár vége (augusztus vége, szeptember eleje). A legalkalmasabb augusztus 20-tól szeptember 15-ig, ilyenkor még meleg a talaj és nem valószínű a vízhiány. Az áprilisi magvetés, ha száraz a nyár több öntözést igényel. Abban az esetben, ha a vetést rendszeres öntözéssel állandóan nedvesen tudjuk tartani, elvileg a tenyészidőszakban bármikor telepíthetünk. Száraz, meleg időszakban vigyázzunk, mert ha a talajfelszín kiszárad, a csíranövények igen rövid idő alatt elpusztulnak. Vetéskor figyeljünk arra, hogy az időjárás legyen enyhe és szélcsendes.

A vetés módja
Vetés előtt a talajfelszínt hengerezéssel, vagy lábra erősített deszkalapokkal tömörítjük. Alaposan rázzuk össze a fűmagkeveréket és mérjük ki a kívánt mennyiséget. Nagyon fontos, hogy a magvak egyenletes elosztásban és ne túl mélyre kerüljenek a földbe. Tanácsos a magot 4 egyenlő részre osztani, így csökkenthető, a kihagyott foltok esélye. A magkeveréket a talajra szórjuk, sekélyen (0-1,5 cm) bemunkáljuk, majd alaposan lehengerezzük. Igen kedvező, ha hengerezés előtt vékony komposztréteget szitálunk az elvetett területre. A csíranövények általában a vetés után 7-21 nappal jelennek meg.

Vetőmagmennyiség
A szükséges vetőmag mennyiség nagymértékben függ a fűmagkeveréket alkotó komponensektől, mivel a pázsitfűvek magja eltérő nagyságú. Általánosan elfogadott irányelv, hogy négyzetcentiméterenként 2-3 magot vessünk, azaz 30-40g-ot négyzetméterenként.

Öntözés
Vetés után az öntözővizet finom eloszlású permet formájában juttassuk ki, nehogy összemossuk a sekélyen vetett magvakat. Soha ne öntözzünk a déli hőségben, ilyenkor a kijuttatott víz akár 40%-a is elveszik. Öntözésenként 20 l/m2 (20 mm) vizet adjunk. A talajt legalább 8-10 cm mélységig áztassuk át. Ne öntözzünk úgy, hogy csupán a felszín nedvesedjen át.

Fokozzuk a szárazságtűrést, ha a következőket betartjuk:
Ősszel levegőztessük a tömörödött talajt, és utána szórjunk rá vékonyan jó minőségű apró morzsás földkeveréket.
Ne vágjuk le túl alacsonyan a füvet (min. 4-5 cm), hagyjuk valamivel hosszabbra száraz időben.
A nyíradékot hagyjuk a gyepen szárazság idején
Rendszeresen végezzük a tápanyagutánpótlást. Évente egyszer juttassunk ki foszfortartalmú műtrágyát a gyökérzet egészséges fejlődése érdekében.
Ősszel távolítsuk el az elhalt fűmaradványokat.

Trágyázás
A gyepnövényeknek elsősorban nitrogénre van szükségük, melyet tenyészidőszakban, több részletben (4-5-szöri megosztásban) kell kiszórni. Évente 60-160 g/m2 pétisó kiszórása javasolt, száraz fűre (nehogy perzselést okozzon), egyenletesen, nyírás után. Ezt követően öntözzük meg a gyepet. Tartós hatású környezetkímélő nitrogén műtrágya egyszeri kijuttatásával biztosíthatjuk a gyep éves nitrogénigényét. A foszfor- és kálium műtrágyát ősszel, a tél beállta előtt kell kijuttatni.

Pázsitok, gyepek nyírása
Első nyírás 8 cm-es magasságnál ajánlott, vigyázva arra, hogy ne életlen késsel dolgozzunk, mert az gyökerestől kitépheti a füvet. Őszi vetésnél nincs szükség több fűnyírásra tavaszig. Sohasem szabad a levélfelület egyharmadánál többet levágni. Szárazságra hajló viszonyok között kedvezőbb, ha 5 cm magasan tartjuk a pázsitot. Tavasszal 5-6 naponként, nyáron 12-15 naponként nyírjuk a füvet. Ha az ősz csapadékos, szintén rövidül a nyírásidő. Az idény utolsó nyírását október első harmadában javasoljuk elvégezni.

GYÖMÖLCSÖSBEN
A virágzást követően a legfontosabb a betegségek és a kártevők leküzdése. Az alma lisztharmat betegségét a friss hajtások fehéres (lisztes) színéről vehetjük észre. Mielőbb távolítsuk el ezeket a hajtásvégeket, és tüzeljük el őket. A levéltetvek jelenlétére a levelek összehúzódása, befele fordulása hívja fel a figyelmet. Mielőtt vegyszerhez nyúlnánk használjuk a csalánlevet permetszerként. Az őszibarackfa tányérjába ültetett torma megvédi a fát a levélfodrosodástól. A sarkantyúka a fák köré vetve betakarja a fa tövét, és a levéltetveket magához csalogatja a gyümölcsfáról. Az öregebb fák árnyékában jól fejlődik a borsmenta is. Az almamoly és a cseresznyelégy lárvái ellen helyezzünk feromoncsapdákat a fákra, így ezek vegyszermentesen elpusztítják a molyt, illetve a legyet, mielőtt azok még leraknák petéiket a gyümölcsbe.
Ne feledjük a régi mondást, hogy "a májusi eső aranyat ér". Száraz időben locsoljunk rendszeresen a növényeink megerősödéséig! A frissen kikelt palánták hajszálgyökerei elszakadnak, ha a talaj kiszárad és cserepes lesz, ez a kikelt csíranövények pusztulásához is vezethet. Mulcsolással védjük a talajt a kiszáradástól.

Csalánlé receptje: szedjünk kesztyűvel kb 1 kg csalánlevelet (virágzás előtt) és áztassuk be 10 liter vízbe. Pár nap után erjedni kezd a csalánlé, keverjük meg naponta. Három hétig hagyjuk érni, majd szűrjük le, és 1:10 arányban vízzel higítva használhatjuk permetszerként. Sikeresen alkalmazhatjuk a kertben a levéltetvek, takácsatkák, káposztalepke hernyója, burgonyabogár ellen, de kiváló tápanyag is a vashiányban szenvedő (klorózisos) növényeknek.