Jurij Alekszejevics Gagarin
Született	1934. március 9. Klusino, Szovjetunió
Elhunyt	1968. március 27. (34 évesen) Kirzsacs, Szovjetunió
Nemzetiség	orosz
Egyéb beosztás	pilóta, az első űrhajós
Rendfokozat	ezredes
Űrben töltött idő	1 óra 48 perc
Repülések	Vosztok–1

Gagarin és a Gemini–4 űrhajósai, Edward White and James McDivitt Párizsban Hubert H. Humphrey amerikai alelnök és Georges Pompidou francia köztársasági elnök társaságában (1965)

NASA emléklap Gagrin űrrepülésének 10. évfordulójára John Glenn, James McDivitt és Neil Armstrong űrhajósok aláírásával)

Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – 1968. március 27.) az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból. Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. Gagarin később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

Fiatal évei

Jurij Gagarin 1934. március 9-én született a Moszkvától nyugatra fekvő Klusino faluban. Szülei egy termelőszövetkezetben dolgoztak, de mindketten képzettek voltak – édesanyja sokat olvasott, édesapja pedig bútorasztalos volt. Jurij a család harmadik gyermeke volt. Nővérei segítettek a nevelésében, amíg szülei dolgoztak. Milliókhoz hasonlóan a Gagarin család is megszenvedte a II. világháború kemény éveit. Két nővérét és egy fivérét kényszermunkára hurcolták Németországba, ahonnan a háború után épségben visszatértek. Gagarint a tanárai intelligens és szorgalmas tanulóként jellemezték.

Miután 1951-ben öntőmunkási képzést kapott, továbbtanult a szaratovi műszaki főiskolában. Ott töltött évei alatt csatlakozott az Aeroklubhoz és 1955-ben letette a könnyűgépes pilótavizsgát. Ugyanebben az évben felvételt nyert az orenburgi repülősiskolába. 1957-ben sikeresen letette a pilótavizsgát a MiG-15-re. Ugyancsak 1957-ben megismerkedett későbbi feleségével, Valentyina Gorjacsevával, akitől két lánya született. Végzése után a luosztari légibázison teljesített szolgálatot egészen 1959-ig.

1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. 20 társával együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint és társát, German Tyitovot kitűnő teljesítményük és kis termetük alapján választották ki az űrutazásra. (Gagarin 157 cm magas volt.)

1961. április 12-én Gagarin az első emberként repült az űrbe egy Vosztok 3KA–2 (Vosztok–1) fedélzetén. Az egész repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet.

Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő – ebben a beosztásában szerepelt a TASSZ híradásában is. Földet érése után Nyikita Hruscsov üdvözölte. Gagarin a hirtelen rászakadó népszerűséget rosszul viselte. Részben ennek, részben pedig megromlott házasságának hatására inni kezdett.

1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, de később visszatért Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. 1967-ben Komarov űrhajós tartalékjának választották a Szojuz–1 repülésre, az űrkabin a visszatéréskor lezuhant, a pilóta életét vesztette.

Gagarin 1967-ben, a Szojuz–1 katasztrófája után a Csillagvárosban folyó kiképzést vezette. Ezzel párhuzamosan újból elkezdett vadászgépen repülni. 1968. március 27-én ő és kiképzője életét vesztette egy MiG–15-ben rutinrepülés közben. A baleset körülményei tisztázatlanok. Egy 1986-os tanulmány szerint gépük egy másik sugárhajtású gép csóvájába került. Az időjárás sem volt kedvező, ez is hozzájárulhatott a balesethez.

A sok találgatást kiváltó esetről Alekszandr Sztyepanov, az elnöki levéltár egyik osztályvezetője 2011. április 8-i moszkvai sajtóértekezletén jelentette ki az eddig titkos, de most nyilvánossá vált dokumentumokra hivatkozva, Jurij Gagarin halálát baleset okozta. A bizottság vizsgálatának eredményeit tartalmazó, titkosítás alól feloldott iratok szerint egy meteorológiai ballon kikerülésére tett éles manőver a legvalószínűbb ok, ami miatt Gagarin repülőgépe lezuhant. ^{[1] [2]}

Igor Kuznyecov a hivatalos verzióval szemben a hibás repülési szabályokat okolja a balesetért. Véleménye szerint a kabin dehermetizálódott, és a nyomáscsökkenés a pilóták ájulásához vezetett. ^[3]

Alekszandr Akimov szerint a lezuhanáskor Alekszej Leonov által hallott két dörrenés nem hangrobbanás volt, mint eddig gondolták, hanem a MIG-re kilőtt két légvédelmi rakéta. Állítását a tulajdonában levő két, a lezuhant repülőgépből származó darabbal szeretné bizonyítani. ^[4]

Korabeli nyugati források szerint nem Gagarin volt az első ember az űrben: több sikertelen, a pilóták halálával végződő kísérlet előzte meg Gagarin űrrepülését, amelyeket a szovjet propaganda elhallgatott^[5][6]. Később, a holdra szállással kapcsolatos összeesküvés-elméletekhez hasonlóan Gagarin útjáról is azt terjesztették, hogy valójában nem történt meg, csak a szovjet technikai színvonalat alátámasztani kívánó hazugság volt. Ezeket a híreket általában összekötik a Gagarin halálának körülményeit megkérdőjelező híresztelésekkel.

Ismét más források szerint Gagarin élete végén egy titokzatos betegségben szenvedett, amelyet az űrutazás hatásának tekintettek, ezért utolsó éveit karanténban töltötte.

Egy Gagarin repülésének 40. évfordulója alkalmából készített médiahack alapján az a hír is elterjedt, hogy a Náci Németország juttatott először embert az űrbe, akit azonban nem tudott visszahozni^[7].

Egyik elmélet szerint Gagarin valójában egy szerepet játszott el, azaz Gagarin helyett Grigorij Gigojevics Nyeljubov repült 1961 április 12-én. Mivel az űrhajóskiképzésben szintén részt vett Gagarint tekintette a párt a kommunista emberideálnak és nem Nyeljubovot, ezért a hős űrhajós szerepét Gagarin játszotta el az elmélet szerint. Egy másik elmélet szerint Gagarin nem a Mig 15 UTI balesetében halt meg a Kirzah megyében, Vlagyimir járásban található Novoszelovo falu közelében (a két elhunyt pilóta teste soha nem került elő), hanem egy megrendezett balesetről volt szó, ahol két vadászgép pilóta az eredeti terveknek megfelelően sértetlenül katapultált a repülőgépből. Míg Gagarin valójában, mint a sikertelen „Zond-4” holdkörüli űrküldetés (A "Zond" az USA "Apollo" űrprogramjának szovjet megfelelője) résztvevője visszatéréskor vesztette életét. Tehát a figyelemelterelő repülőgépbaleset időpontjában Gagarin valószínűleg már halott volt.

Ezeket az állításokat sem a korabeli, sem a későbbi orosz és nyugati hivatalos források nem erősítették meg.