Petőfi Sándor Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. 1835-38-ig Aszódon tanult, egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba, a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett.

1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben elbocsátották. 1841. októberében Pápára ment tanulni. Itt kötött barátságot Jókai Mórral. 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. Itt született Távolból című verse. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a pesti értelmiségi ifjúsággal, naponta megfordult a Pilvaxban. 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek.

Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844 júliusától segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844 októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, majd elkezdte írni a János vitézt. Pesten megismerkedett Csapó Etelkával, aki 1845. január 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelka sírjára című kötetébe.

1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845 novemberében megjelent második verseskötete. 1846-ban leginkább szüleinél volt, itt született a Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. A Tigris és hiéna c. drámáján, később A hóhér kötele című regényén dolgozott.
Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846 szeptemberében a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egy év múlva házasodtak össze. Szoros barátságot kötött Arany Jánossal. 1847 tavaszán megjelenik az Összes költemények című kötete.

1848. március 15. Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére. Petőfi a márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált: a forradalom az ő lakásáról indult: Jókai, Bulyovszky, Vasvári Pál és Petőfi együtt gyalogolt át a Pilvax kávéházba. A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője, Petőfi a Pilvaxban majd az orvosi egyetem udvarán szavalta el versét, elindítva a lavinát. A Landerer-nyomda előtt már a nyomtatott változatot zúgta utána a tömeg. A délután során a Múzeum előtti népgyűlés, a Városházánál történtek, majd Táncsics Mihály kiszabadítása a forradalom ismert eseményei. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét A szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. július 31-én.