A húsvéti böjt hat héttel húsvét előtt kezdődik Húshagyó kedden, és (másnap) Hamvazó szerdától húsvét vasárnapig tart. A Nagyböjt vallási és egészségügyi okok végett alakult ki, egyrészt önfegyelemre és lemondásra tanít, másrészt gyógyítja a szervezetünket..

A böjt szinte minden vallásban fontos szerepet tölt be és valóban teljes lemondást igényel – legtöbbjük rendszeres vagy többszörös „koplalást” ír elő, amely fizikai és szellemi tisztulást eredményez.

Jézus Krisztus a kereszten, Diego Velázquez (1599-1660) festménye

Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.

Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre.

Ez történt április 6-án

Népies locsoló versek:

Ákom-bákom, berkenye;
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
/Háromszék/


-------------------------------------------------------

Cserebura nádikó,
Bújj elõ te Nyuszikó!
Adjál tojást eleget,
Pirosat ám, de frisset!


-------------------------------------------------------

E háznak kertjében van egy rózsatõ
Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtõ
Vizet öntök a fejére Szálljon áldás a kezére
Az Istentõl kérem
Piros tojás a bérem
/Berencs, Zoboralja/


-------------------------------------------------------

E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam,
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?

Ez történt április 5-én

|

Húsvéti ételek....

Ünnepek alkalmával néha elgondolkozunk, hogy az ünnepi hagyományok vajon honnan származnak. Húsvét közeledtével ejtsünk pár szót ezen tradíciók történetéről.

Húsvétkor a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását ünnepli, azonban számos a Húsvéthoz kapcsolódó tradíció gyökere a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. Évszázadokkal ezelőtt a keresztények úgy döntöttek, hogy testületileg lemondanak kedvenc ételeikről a Böjt egyházi intézménye kedvéért, ez az év egyébként is legszűkösebb, legsoványabb időszakára esik.

A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek. A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama.

Szegeden született 1883. április 4-én.

Apai nagyapja asztalos; az anyai az utolsó szegedi gombkötőmester. Apja, Juhász Illés posta- és távirdafőtiszt, anyja Kálló Matild; szüleinek első, bátortalan, zárkózott természetű gyermeke.

1893-1902 között a szegedi piarista gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én Ovidius című versét közölte a Budapesti Napló.

1899. augusztus 26.-1900.