A Munka Törvénykönyve 165.§(1) bekezdés:

A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeinek javítását.

A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére - ezen túlmenően is - támogatást nyújthat.”

Válasz

A juttatások pozitív hatással vannak a munkahelyi légkörre,
a dolgozók testi-lelki egészségére,
növelik a munkáltató iránti elkötelezettséget,
kihatással vannak a munkavégzésre és a termelési eredményekre
A jóléti célú pénzeszközök felhasználásában, és az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításában az Üzemi Tanács és a munkáltató együttdöntési joggal dönt (Mt. 65. § (1)


A munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is (részletei az Mt. 106.§-ban) megilletik azok a béren kívüli és egyéb juttatások, melyeket a munkáltató munkavállalói számára biztosít!
A munkáltató által adott béren kívüli és egyéb juttatásokban nincs korlátja, de az egyes elemek egyedi korlátja megmaradt!
A béren kívüli és egyéb juttatások (cafetéria elemek) többsége a kedvezményes 16 %-os adósávba kerül.


2011. január 1-től a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után kell a munkáltatónak (a kifizetőnek) 16 %-os jövedelemadót fizetnie. (Ez az adószámítás a nettósításnak felel meg, amely a korábbi (2010. évi) 25 %-kal szemben 19,04 %-os adótehernek felel meg. (a juttatás összegének 1,19 %-os felszorzása és az arra vetített 16 %-os adó eredménye azonos a nettó kifizetéssel. (1 x 1,19 x 16% = 19,04).


Hasonlóan a korábbi évekhez az év első napján érvényes minimálbér összege határozza meg 2011. január 1-től több szociális és béren kívüli juttatás kedvezményes adózás alá eső összeghatárát.
Így: pl. üdülési csekk 100 %, beiskolázási támogatás 30 %, önkéntes nyugdíjpénztár 50%, önkéntes egészségpénztár 30%, foglalkoztatói nyugdíj 50 %, stb.

Válasz

A természetben nyújtott meleg étkezés értékéből vagy fogyasztásra kész étel vásárlására fordítható étkezési utalvány, (tikett, bón) értékéből
2011-ben 18 000 Ft (16 %-os kedvezményes adóval)
Adható még: - munkáltatótól nyugdíjba vonult személyeknek, a szakképző iskolai tanulóknak, a szakmai gyakorlaton lévő diákoknak is
2011-ben a hideg étkezés támogatása ismét azonossá vált a melegével, így 16% adóval adható!
(étkezési támogatás (Szja tv. 71. § (1) b.)


A kedvezményes adó határ feletti étkezési juttatás a munkáltató számára járulék és adó köteles,
2011. jan. 1-től a kedvezményezett összeg felett az 1,19 szorzóval és 16 % adóval növelt összeget + 27 % járulék terheli!

Választási lehetőséget a kollektív szerződésben rögzíteni lehet

Ha az étkezési juttatást készpénzben folyósítják: - annak teljes összege jövedelemnek minősül, a munkavállaló számára SZJA és járulék vonzata van.


Adható: hitel vagy vissza nem térítendő támogatás formájában a vételár vagy a teljes építési költség igazolt összegének 30 %-ig, több munkáltató esetén is az utolsó folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt is,
legfeljebb 5 000.000 Ft-ig terjedő összegben.
(munkáltatói támogatás az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. és 9.3

Meg kell felelnie a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben előírt, méltányolható lakásigény mértékének
ha ezt meghaladja, az a támogatás nyújtásának lehetőségét nem zárja ki, de adómentesen nem juttatható a munkavállalónak.

(A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet )

Válasz

A munkáltató vagy a szakszervezet tulajdonában, kezelésében lévő belföldi üdülőben a munkavállaló és közeli hozzátartozója részére biztosított üdülési szolgáltatás, és a munkáltató által - a Magyar Üdülési Alapítványtól vásárolt - a munkavállaló és annak közeli hozzátartozói részére névre szólóan biztosított üdülési csekk.
évente legfeljebb az év első napján érvényes minimálbér havi összegét meg nem haladó része,
2011-ben az év első napján érvényes minimálbér összegéig: maximum 78.000 Ft értékben, 16 %-os kedvezményes adóval adható!
A tárgyéven belül - több kifizető esetén is – az üdülési szolgáltatás és üdülési csekk kedvezményes adóval igénybe vehető mértéke együttesen sem haladhatja meg a minimálbér havi mértékét.


E fölött az adóköteles természetbeni juttatás szabályai érvényesek! (1,19 szerese +16% adóval növelten+27% járulék (51,17)

Nyugdíjasok számára is biztosíthat a munkáltató

Nyilvántartást kell vezetni az üdülési szolgáltatás

kedvezményes adó alá eső, illetve az adóköteles részéről
( a magánszemély nevének, adóazonosító jelének, ennek hiányában természetes azonosító adatainak feltüntetésével).
Továbbra is adómentes természetbeni juttatás a
szociálisan rászoruló magánszemély által a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázata alapján kapott üdülési csekk.
(további részletek Szja tv. 71. § (1)a, aa, ab.)


" az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel,
feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be

Válasz

A munkaruházati termékek részletesen meghatározott körét az SZJA törvény 1. sz. mellékletének 9.2. pontja rögzíti.


A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, a munkavállalókat megillető ruhafajtákat, a kihordási időt továbbra is a kollektív szerződés mellékletében kell rögzíteni.

Ha nem elégíti ki a törvény mellékletében foglaltakat, úgy az adóköteles, a 16%-os adóval növelt összegre 27% -os TB járulékot a munkáltatónak kell megfizetnie.

Ha ilyen címen költségtérítést adnak a munkavállalónak, úgy az összevonandó jövedelem lesz, ezért a munkavállalónak adót kell fizetni utána.


A munkáltató abban az esetben köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló, bérlet vagy menetjegy árának az alábbiakban ismertetett mértékét, ha a munkavállaló:
a.) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b.) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
c.) elővárosi buszon, HÉV-en,
d.) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, illetve, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.


A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés mértéke
a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolási kötelezettség ellenében azok árának legalább 86%-a.
A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés:
a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében, azok árának legalább 86%-a,
(2010-ben havonta 30 000 forint volt, 2011-es még nem ismert),
2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege lesz, melyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-től kezdődően minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi


A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés abban az esetben jár, ha:
a.) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b.) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c.) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója, tehát a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs biztosítja.

Válasz

A c) pontban említett mozgáskorlátozott és fogyatékos munkavállaló esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
Ez a kifizetés a munkáltató számára csak akkor adómentes költségtérítés, ha a közigazgatási határon túlról munkába járó munkavállaló elszámol a bérlettel, a jeggyel vagy számlával, vagy a munkáltató vásárolja meg és osztja szét a munkavállalók számára. (ezen szerepelnie kell a magánszemély utazási igazolványának számának, ennek hiányában a magánszemély (a munkavállaló) nevére szóló számlával kell igazolni a felhasználást)


A saját gépkocsival esetében a munkában töltött napokkal arányosan az oda-vissza kilométer távolságot figyelembe véve a munkavállalónak adott térítés 2011-ben a 9 Ft/ km jövedelemnek nem minősülő bevétel marad, (költségtérítés) tehát adóterhet sem visel


a helyi közlekedéshez adott munkáltatói támogatás, a bérlet árának teljes összegéig adható- 16 %-os kedvezményes adózás - mellett. (Szja tv. 71. § (1) f.)

Amennyiben ennél az összegnél magasabb összegű térítést kap a munkavállaló, azt a munkaviszonyból származó adóköteles jövedelmének kell tekinteni és ez számára is adóköteles.


A kifizető tulajdonát képező, - vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van.

A kollektív szerződésben javasoljuk szabályozni:
- az igénybevétel feltételeit,
- a térítési díjat.
Az albérleti, lakásbérleti hozzájárulást az SZJA szabály szerint munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelemnek, egyéb jövedelemnek kell tekinteni, így az érintett személy számára személyi jövedelemadó vonzata van.


Az adómentes szociális segélyezés:
- a munkáltatótól, érdekvédelmi szervezettől csak az elhunyt hozzátartozója, vagy egyenes ági rokona részére adott temetési segély, és
- az önsegélyező feladatot ellátó társadalmi szervezet által nyújtott szociális segély tartozik.



A szociális rászorultság: „az jogosult szociális segélyre, aki vagyoni viszonyaira is tekintettel csak külső segítséggel képes saját, illetve eltartottainak létfenntartásáról gondoskodni.”
( SZJA törvény III. fejezet 3. § 35-36. pontja)
A szociális segély nyújtható készpénzben vagy természetben, (munkáltatótól csak adókötelezettség mellett, kivéve a temetési)

Válasz

Tárgyjutalom a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom 5.000 Ft-ot meg nem haladó összegig adómentesen adható.
( SZJA törvény 1. sz. melléklet 8.18. pontja)
Kockázati életbiztosítás: a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.
(további részletek: SZJA törvény 1. sz. melléklet 6.3.)


A közoktatásról szóló törvény és a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult szülőnek vagy a vele közös háztartásban élő élettársnak adhatja,
Maximum összege 2011-ben:
gyermekenként legfeljebb: 23.400 Ft mértékig kedvezményes 16 %-os adóval (a 78.000 Ft-os minimálbér 30 %-a)
- mindkét szülőnek, a törvényben meghatározott feltételekkel.
Az iskolakezdési támogatást az alábbi feltételekkel lehet kedvezményes adóval juttatni:
a nevelési-oktatási intézményben tanuló gyermek számára, a nevelési ellátásra jogosult szülő, illetve a vele közös háztartásban élő házastársa útján lehet nyújtani,


a tanév első napját megelőző 60 napon és az azt követő 60 napon belül adható,
A közoktatásról szóló törvény és a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult szülőnek vagy a vele közös háztartásban élő élettársnak adhatja,
Maximum összege 2011-ben:
gyermekenként legfeljebb: 23.400 Ft mértékig kedvezményes 16 %-os adóval (a 78.000 Ft-os minimálbér 30 %-a)
- mindkét szülőnek, a törvényben meghatározott feltételekkel.
Az iskolakezdési támogatást az alábbi feltételekkel lehet kedvezményes adóval juttatni:
a nevelési-oktatási intézményben tanuló gyermek számára, a nevelési ellátásra jogosult szülő, illetve a vele közös háztartásban élő házastársa útján lehet nyújtani,


a támogatás természetbeni juttatás formájában (tankönyv, taneszköz, ruházat) nyújtható,
akár közvetlenül, akár a munkavállaló által vásárlásról szóló számlát fizeti ki, vagy kizárólag ilyen termék vásárlására jogosító utalvány formájában adható,
a munkáltatónak adatszolgáltatási kötelezettsége nincs, de nyilvántartást kell vezetnie, 5 évig meg kell őriznie. (a szülő és a gyermek adóazonosító száma, és/vagy személyes adatai)
A pénzben történő támogatás a szülő munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, így annak teljes összeg adóköteles juttatás.


a munkáltató által biztosított Internet használat szolgáltatása után a munkavállaló vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján,
vagy erre a szolgáltatásra jogosító utalvány formájában kerülhet sor 2011 –ben 5000 Ft/hó összegig!
a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép használat adómentes maradt

Válasz

ÚJ! Megújulási (rekreációs) kártya (Széchenyi Pihenő Kártya) számlára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra:
szálláshely és egészségmegőrző szolgáltatásoknál, valamint vendéglátásnál lehet majd felhasználni (rendelet még előkészítés alatt!)
az adóévben több juttatótól származóan együttvéve is legfeljebb 300 ezer forintig
(Szja tv. 71. § (1) c.)


Adó és járulékmentesen adhat ingyenesen vagy kedvezményesen a kifizető/munkáltató a munkavállalóknak sporteseményre szóló belépőjegyet vagy bérletet az adóévben legfeljebb 50 000 Ft értékben
(SZJA tv. 1. számú melléklet 8.28.b.)


2011-ben Közcélú juttatások körében adómentes: a közérdekű kötelezettségvállalásból,
a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek,
valamint munkavállaló érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek
vagy orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggésben adott termék, szolgáltatás értéke
továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj.


Nem adómentes az a kifizetés (juttatás), amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató –
kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevétel,
amelyet a kifizetővel, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap.
(További részletek: SZJA törvény 1. számú melléklet 3.3-3.5. pont)

Válasz

nem pénzben történő juttatás esetén – a juttató által az adóévben nyújtott ilyen támogatás értékéből a minimálbér összegét meg nem haladó rész,
pénzben történő juttatás esetén – legfeljebb a minimálbér 50 %-át meg nem haladó összegben havonta adott támogatás


Az Mt. 165./A § (1) bekezdése szerint a munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (ez a munkáltatói hozzájárulás).

A (2) bekezdés szerint a munkáltató munkáltatói hozzájárulást azon munkavállalók részére fizethet, akik:
önkéntes nyugdíjpénztár,
foglalkoztatói nyugdíj,
önkéntes egészségpénztár,
vagy önsegélyező pénztár tagjai.


A részletes szabályokat az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény tartalmazza.

A munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos igények érvényesítésére a munkaügyi jogvita szabályai irányadók.

A Önkéntes Kölcsönös biztosítási pénztárak – a munkáltató oldaláról – kedvezően finanszírozhatók, a pénztárba befizetett összeg költségként elszámolhatóak és a kedvezményes adóval adható összegig járulék nem terheli.


A munkáltató által létrehozott Önkéntes Kölcsönös biztosítási pénztárba történő - a munkáltató által teljesített befizetés módját, körülményeit és mértékét is a kollektív szerződésben ajánljuk szabályozni.

A kollektív szerződésben rögzíteni kell:
a munkáltató befizetését, amely meghatározható
%-os formában vagy fix összegben is

a munkáltató a munkavállaló (magánszemély) javára
16 %-os kedvezményes adóval utalhat át havi hozzájárulást
a foglalkoztatói nyugdíjalapba
vagy az önkéntes nyugdíjpénztárba
maximum a minimálbér 50 százalékát
( 2011-ben 39.000 Ft) ,


A munkáltató a munkavállalója javára az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba,
illetve önsegélyező pénztárakba együttvéve a minimálbér 30 százalékát
16 %-os kedvezményes adóval utalhat át havi hozzájárulást 2011-ben 23.400 Ft/hó

Válasz

SZJA tv. 44 § (1/b) értelmében az Önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagja által (saját befizetések) történt befizetések után érvényesíthető 20 %-os
(max. 100, 130 eFt) adókedvezményt a magánszemély az adóhatóságnak tett nyilatkozatát követően (hogy nincs az érintett személynek adótartozása)
30 napon belül a megadott Önkéntes kölcsönös pénztárnál vezetett számlájára utalja a hivatal, tehát ezáltal a tőke összege növekszik!
Több pénztári tagság esetén is csak max. 120e Ft, illetve 130 eFt adókedvezményt lehet érvényesíteni!


a belföldi, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó adóköteles
a legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása,
az évi három alkalommal adott „csekély értékű ajándék”, a minimálbér 10 %-át (2011-ben 7800 Ft) meg nem haladó része,
a művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig (2011-ben 78000 Ft),


összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea
Adóköteles a nyugdíjba vonulásakor a munkavállalónak a munkáltató által természetben adott ajándék 15.000 Ft értékig-
a csekély értékű ajándék a minimálbér 10 %-os mértékéig, évi három alkalommal,

Válasz