Bocs, kicsit összekavartam, az indító szöveg az utolsó, tehát azt olvassátok el utoljára:))

Válasz

2010. decemberben született az OÉT megállapodás a nettó keresetek reálértékének megőrzéséről és a 2011. évi
Minimálbér, a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és nyugdíj


minimálbérről, mely szerint:
2011. január 1-től a legkisebb munkabér
78.000 Ft/hó,
17.950 Ft/heti, 3.590 Ft/napi, 449 Ft/óra/
a garantált szakmunkás bérminimum
94.000 Ft/hó,
21.650 Ft/heti, 4.330 Ft/napi, 541 Ft/óra/


2011. január 1-jétől a jövedelemadó „számított alapja” továbbra is a szuperbruttó lesz.
Az adóalap-növelő összeg a jövedelem után fizetett társadalombiztosítási járulék 27 % mértéke
A korrekciós tényezőt a törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulékok jelentik,
ezek a munkabért terhelő munkáltatói járulékok együttes összege 2011-ben 27 %,
tehát a korrekciós tényező 27 %

Válasz

Így a számított adóalap az összes jövedelem 1,27-tel történő megszorzásával jön létre.
(2012-ben a korrekciós tényező 13,5 %-ra csökken, ez lesz a fél- szuperbruttó, 2013-ban pedig megszűnik).
Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóságok fogalma, az egykulcsos adó alkalmazása mellett az összevont adóalap megállapításánál ezeket figyelmen kívül kell hagyni.
(ezek: nyugdíj, lakáscélú támogatás, nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj, stb.)


adókulcs 16%
A személyi jövedelemadóban bevezetésre kerül az egykulcsos, 16 %-os adókulcs,
mely a felbruttósított jövedelemre (szuperbruttó) vetítve 20,32 %-nak felel meg.


12.100 Ft/hó, 2.750 000 Ft éves jövedelemig érvényesíthető,
ha ezt meghaladja, akkor a meghaladó rész 12 %-ával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb 145.200 Ft-ot.
az adójóváírás igénybevételére 3 960 000 Ft/év jövedelemig van mód, ezt meghaladóan nincs,
jogosultsági hónap az, amelyre munkabér jár


a fogyatékos állapot kezdő hónapjától havonta a havi minimálbér 5 %-ának megfelelő összeg,
(2011. január 1-től 78.000 Ft-nak ) 3.900 Ft,
mely már az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető.
(SZJA tv.29/a-b. §)

Válasz

Az SZJA törvényben gyerekenkénti adóalap-kedvezményt állapítottak meg,
vagyis havonta és gyerekenként ennyit lehet levonni a jövedelemből, és az így csökkentett összeg után kell leróni a 16%-os SZJA-t,
nincs jövedelemkorlátja,
az adóalapot csökkentő kedvezmény az összevonandó „szuperbruttó” jövedelemből kerülhet levonásra.

Az eltartott gyermekek számától függően, hónaponként
1 vagy 2 gyermek esetén: 62.500 Ft/hó (ezáltal kb. 10.000 Ft/gyerek/hó csökkenthető az SZJA mértéke)
3 és minden további gyermek esetén: 206.250 Ft/hó (ezáltal kb. 33.000 Ft/gyerek/hó összeggel csökkenthető az SZJA mértéke)


A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a munkavállaló/magánszemély írásbeli nyilatkozata a jogosultságról,
a várandóságról
és arról, hogy a szülők kívánják-e megosztani a kedvezmény igénybevételét.
A gyermekkedvezmény igénybevételére a magzat esetében a várandósság 91-ik napját követően a gyermek megszületéséig van mód.
2011-ben is Adómentes: a kifizető által biztosított védőoltás

Válasz

Az adóévben levont (befizetett) szakszervezeti tagdíj és a munkáltatói érdekképviseletet ellátó szervezet részére befizetett tagdíj
(amennyiben önálló tevékenység címén költségként nem számolható el a kamarai tagdíj)
továbbra is adóalap csökkentő tényező marad.


Mértéke 27 % ebből
1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék
0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék
1 % munkaerő-piaci járulék (munkaadói járulék)
24 % nyugdíjbiztosítási járulék

Plusz: Szakképzési hozzájárulás:
a munkáltató által fizetendő szakképzési hozzájárulás a befizetett járulék mértékének 1,5%-a,
amit az adóévet követő második hónap 25. napjáig kell befizetni
(nagy része gyakorlati képzéssel is teljesíthető).


Nyugdíjjárulék 10 % (0,5 %-os növekedés 2010-hez képest!
társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított, illetve saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó esetén
Magánnyugdíj-pénztári tagsági díj: 2010. nov. 3-tól 2011. dec. 31-ig „0” %
utalása 2010. nov. 3-tól 2011. dec. 31-ig (14 hónapig) szünetel
a kötelező tagság megszűnt 2010. nov. 3-tól, a TB-be visszalépésről nem, a maradásról január 31-ig személyesen nyilatkozni kell,
utána TB nyugdíj csak annak, aki nem nyilatkozott a maradásról ez a jelenlegi törvény ?????

Válasz

Egészségbiztosítási és Munkaerő-piaci járulék: 7,5%
ebből
természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,0%
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2,0%
Munkaerő-piaci járulék 1,5%

Egyéni járulékfizetési plafon:
7.665.000 Ft jövedelem, amely napi 21.000 Ft-os munkabért jelent


2011-ben: 964 500 Ft/fő/év,(nem változott)
és a kötelező foglalkoztatási szint is változatlan.
(ha a foglalkoztatottak száma 20 fő feletti, a foglalkoztatási rehabilitáció elősegítése érdekében kell fizetni, amennyiben az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 %-át.)


többes jogviszony egyidejű fennállása esetén mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is.
A százalékos eho:
(egészségügyi hozzájárulás) 27 %


A két évnél hosszabb biztosítási jogviszonnyal rendelkezőnél 60 %,
a két évnél kevesebb biztosítási jogviszonnyal rendelkezőnél,
illetve gyógyintézeti ellátás idején 50 %-a.
Havi összege nem haladhatja meg a táppénz első napján érvényes minimálbér 400 %-át.
(2011. jan.1-től 312.000 Ft-ot).


A passzív táppénz 30 napig vehető igénybe
a biztosítási jogviszony (a munkaviszony) megszűnését követő 3 napon belül bekövetkező keresőképtelenség esetén.
Napi összege nem haladhatja meg a havi minimálbér harmincad részének 150 %-át .
(2011. jan. 1-től 3.900 Ft/nap
Az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénz a biztosítási jogviszony megszűnése után.

Válasz

másként bírálják el a táppénz szempontjából az üzemi baleseteket (2010. január 1-től)
A munkahelyen belül történt balesetnél továbbra is 100 %-os a táppénz összeg,
míg az úti-üzemi balesetnél 90 % (munkába menet és jövet)

A betegszabadság mértéke:
a távolléti díj 70 %-a


2011. január 1-jétől – a jogosultak esetében 3,8 százalékkal kell emelni a 2011. január 1-jét megelőző időponttól megállapított ellátásokat
Az 1998. jan. 1-előtt megözvegyültek számára a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, vagy baleseti özvegyi nyugdíj (60%) 2011. január 1-jétől havi 72 820 forint összeghatárig folyósítható együtt.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, akkor ellátása összegétől függetlenül jár neki az özvegyi nyugdíj (30%)


 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel (munkaviszonnyal) rendelkezik,  
Jogosultsági időnek minősül
a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Nem számít bele a szakmunkás és egyetemi képzés időszaka! (az csak a szolgálati időt növeli a nyugdíj kiszámításakor, de nem minősül munkaviszonynak)


Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet.
Olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.


Az igényt azonban a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,

az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02 vagy K03 számú űrlapon) kell személyesen,

postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.


akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedv. nyugdíjat, a korengedm. nyugdíjat, a bányász, művész nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű
(minimálbér 18 szorosa maximum 1 404.000 Ft)

a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, -jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.

Válasz

mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érv. kötelező minimálbér - 2011-ben 78 000 forint x 18
= 1.404.000 forint, a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti.
Ha a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.


A nyugdíjas munkavállaló 10 % nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni egészségbiztosítási ellátást köteles fizetni.
(táppénz nem, de betegszabadság megilleti)
2011.-től naptári évenként (eddig 365 nap munkaviszony volt) kérelemre a nyugdíjjárulék alap havi átlagos összegének 0, 5 % jár a nyugdíjasnak, ennyivel emelkedik a nyugdíj összege!
Független attól, hogy az év folyamán hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas foglalkoztatott!


2011. január 1-et követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező átlagkeresetből
330 000 Ft valorizált átlagkereset számítható be
az ezt meghaladó részből:
a 330 001 - 374 000 Ft közötti átlagkereset 90%-át,
a 374 001 – 422 000 Ft közötti átlagkereset 80%-át,
a 422 001 Ft feletti átlagkereset 70%-át kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

10 évtől indul 33 %-al
évi 2% a 25. évig
26. évtől évi 1% a 36. évig
37. évtől a 40. évig évi 1,5 %
40 év felett évenként 2 %-os növekedés

Válasz

„(1) Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha
a) a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2011. december 31-éig betölti, illetve megszerzi, a reá irányadó korhatárt megelőzően legfeljebb öt évvel előbb,
az 1953-ban születetteknél a 63 éves korhatárt kell figyelembe venni, így 58 évesen mehetnek el
b) a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a (3) bekezdés szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának (a továbbiakban: munkaügyi központ)

c) a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2011. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, és
d) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.
A korengedményes nyugdíj igénybevételéhez szükséges szolgálati idő nem változott, az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel kell rendelkeznie a munkavállalónak, vagyis legalább 37 évvel.


Ez alól az 1952-ben és 1953-ban született nők kivételek, akiknek a csökkentés nélküli korengedményes nyugdíjához rendelkezniük kell a 40 év szolgálati idővel.
A korengedményes nyugdíj összege a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjhoz kapcsolódik,
az életkor miatt férfiak már nem tudnak csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjba menni, de a csökkentés mértéke a 8,4%-ot nem haladhatja meg.
A nők közül azok, akik rendelkeznek 40 év szolgálati idővel, még csökkentés nélkül tudják igénybe venni, mind a korengedményes, mind pedig az előrehozott nyugdíjat, de ha a szolgálati idejükből hiányzik, akkor arányosan csökken a nyugdíj összege is.


Kérelemre: 70 000 Ft alatti nyugdíjasnak adható, minimum három évvel nyugdíjazása után akinek nincs más jövedelme, nehéz élethelyzetben van,
magas a havi gyógyszerkiadása,
nem képes dolgozni, eltartó rokonsága nincs.
Előnyben kell részesíteni a nők esetében a minimum 30 év, férfiak esetében a minimum 35 év szolgálati időt szerzett személyeket
és azokat, akik még nem részesültek méltányossági nyugdíjemelésben
Évente egyszer rendkívüli segély is kérhető: elemi csapás, haláleset, súlyos betegség, stb. 70 000 Ft egy főre jutó jövedelem,
illetve egyedülálló esetében 80 000 Ft-ig
összege minimum 15 000 Ft, maximum 42750 Ft, az öregségi nyugdíjminimum másfélszerese

Válasz

Árvaellátás legkisebb összege 24.250,-Ft
Öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500,-Ft
Rokkantsági nyugdíj
III.rokkantsági csoportban28.500,-Ft
II. rokkantsági csoportban29.800,-Ft
I. rokkantsági csoportban30.850,-Ft
Baleseti rokkantsági
III. rokkantsági csoportban28.600,-Ft
II. rokkantsági csoportban30.000,-Ft
I. rokkantsági csoportban31.000,-Ft

Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 72.820,-Ft

Rokkantsági járadék 33.330,-Ft
Rendszeres szociális járadék 27.000,-Ft

I. szakasz (folyósítási idő fele, max. 91 nap)
Minimum: a járulékalap 60%-a, legalább a jogosultság kezdő napján hatályos minimális bér 60%-a:
46.800,-Ft/hó (1.560Ft/nap)
Maximuma: a járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimális bér 120%-a:
93.600,-Ft/hó (3.120,-Ft/nap)

II. szakasz (hátralévő idő, max. 179 nap) a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a: 46.800,-Ft/hó (1.560,-Ft/nap)
Álláskeresők segélye
a minimális bér 40%-a: 31.200,-Ft (1.040,-Ft/nap)
Keresetpótló juttatás: 46.800 – 78.000,-Ft/hó 1.560 – 2.600-,-Ft/nap
Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!

Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42. §
a naptári napi átlagkereset 70 %-a
Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.
A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimális bér kétszeresének 70 %-a: 109.200,-Ft
2010. május 1 után születettek gyermekek után is a GYES újra 3 év! A szükséges biztosítási idő 185 nap biztosítási idő 365 napra emelkedett!
Gyes melletti munkavégzés max. heti 30 órában megengedett!

Egy gyermekes család esetén 12.200,-Ft/hó
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,-Ft/hó
Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft/hó
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,-Ft/hó
Három, vagy több gyermeket nevelő családesetén gyermekenként 16.000,-Ft/hó
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,-Ft/hó
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 23.300,-Ft/hó
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 25.900,-Ft/hó
Nagykorú fogyatékos esetén 20.300,-Ft/hó
Intézményben elhelyezett gyermek esetén 14.800,-Ft/hó

Válasz